Az együttműködő robotok legfőbb előnyei a kis- és közepes méretű gyártóvállalatok számára

Rövid válasz: A kobotok elsősorban azáltal jelentenek előnyt a kis- és közepes méretű gyártóvállalatok számára, hogy megszüntetik az automatizálás hagyományos akadályait – a magas beruházási költséget, a dedikált biztonsági infrastruktúrát és a robotikai szakértő alkalmazásának szükségességét. Egy kobot jellemzően nagy, védőkerítéssel ellátott cella nélkül is telepíthető, áttelepíthető különböző feladatok között, ahogy a megrendelések változnak, és egy meglévő gépkezelő is betaníthatja új feladatra, nem csak egy szakprogramozó. A nagyobb, jobban tőkésített versenytársakkal szemben versengő kisebb gyártók számára ez a kombináció teszi az automatizálást valóban elérhetővé, nem pedig csak a nagy volumenű, mélyzsebű üzemek kiváltságává.

Miben különbözik a kobot a hagyományos ipari robottól?

A kollaboratív robot, vagy röviden kobot, olyan robotkar, amelyet arra terveztek, hogy közvetlenül az ember mellett dolgozzon, ne pedig kerítés mögött. A beépített erőérzékelők lehetővé teszik, hogy lelassuljon vagy megálljon, amint váratlan ellenállást érzékel, ami azt jelenti, hogy sok alkalmazásnál nincs szükség a hagyományos ipari robot teljes körű védőkerítésére – bár hogy szükséges-e fizikai korlát, azt továbbra is az adott feladat kockázatelemzése dönti el. A kollaboratív robotokról szóló részletes útmutatónk mélyebben is bemutatja ezt a különbséget; röviden összefoglalva a kobot lemond valamennyi nyers sebességről és teherbírásról azért, hogy megoszthassa a teret egy operátorral – ez pontosan az a kompromisszum, amely a kisebb üzemeknek kedvez.

Miért illenek jól az együttműködő robotok a kis- és közepes méretű gyártóvállalatokhoz?

Az együttműködő robotok azért illenek jól a kis- és közepes méretű gyártóvállalatokhoz, mert megoldják azt a három korlátot, amely általában kizárja az automatizálást: a korlátozott alapterületet, a korlátozott tőkét és a korlátozott belső programozói szaktudást. Egy kobot-cella gyakran elfér egy kocsin vagy kis alapterületen egy meglévő munkaállomás mellett, ahelyett hogy dedikált, elkerített területet igényelne. Jellemzően kevesebbe kerül a telepítése, mint egy teljes ipari robotcelláé, ha a kerítést, a biztonsági reteszeket és az integrációs munkadíjat is figyelembe vesszük. És mivel sok kobot kézi vezetéssel, nem pedig írott kóddal tanítható, egy meglévő gépkezelő – nem egy felvett robotikai mérnök – gyakran maga is be tudja állítani az új feladatot.

Mindez nem jelenti azt, hogy a kobot minden automatizálási formát kivált. De egy első vagy harmadik robotját mérlegelő gyártó számára az alacsonyabb belépési küszöb teszi a kkv-knak szóló kollaboratív robotokat valódi kiindulóponttá, nem pedig csak egy távoli célt.

Hogyan segítenek a kobotok a munkaerőhiány kezelésében?

A kobotok elsősorban azáltal segítenek a munkaerőhiány kezelésében, hogy átveszik az ismétlődő, fizikailag megterhelő feladatokat, amelyeket a legnehezebb betölteni – gépkiszolgálás, raklapozás, ismétlődő összeszerelés –, nem pedig azáltal, hogy teljesen kiváltják a munkaerőt. Egy egyetlen kobot végig tudja vinni egy ismétlődő állomást következetesen egy teljes műszakon át, miközben a felszabaduló munkatársak minőségellenőrzésre, átállásokra vagy más, emberi ítélőképességet igénylő feladatokra irányíthatók át.

Egy olyan kisebb gyártó számára, amely nem tud pusztán bérrel versenyezni a nagyobb munkaadókkal, ez közvetlenül számít: kevesebb betöltetlen, nehezen betölthető pozíció a legunalmasabb munkakörökben, és stabilabb kibocsátás akkor is, ha a létszám szűkös.

Megfizethetőek-e a kobotok kis gyártóvállalatok számára?

A kobotok általában megfizethetőbbek a kis gyártóvállalatok számára, mint a hagyományos ipari robotok – ez nagyrészt annak köszönhető, amire a projektnek nincs szüksége, nem pedig magának a karnak alacsonyabb árának. Egy hagyományos robotcella jellemzően kerítést, reteszelt biztonsági ajtókat és egy szakosodott integrátort igényel a programozáshoz és üzembe helyezéshez – ezek a költségek a robot saját ára fölé tornyosulnak. Egy kobot-projekt gyakran kevesebb ilyen kiegészítő infrastruktúrát igényel, ami a teljes telepítési költséget egy kisebb beruházási keret hatókörébe hozza.

Ez más kérdés, mint a kkv-k kobot-megtérülése – hogy egy adott telepítés mennyi idő alatt térül meg, az a munkaerőköltségtől, a műszakrendtől és az automatizált feladattól függ, és inkább egy saját, konkrét számítást érdemel, nem pedig egy általános becslést itt.

Magyarországon a beruházási költséget tovább csökkentheti, ha a projekt illeszkedik olyan nemzeti támogatási programokhoz, mint a GINOP Plusz kkv-innovációs felhívások, amelyek kifejezetten a mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztéseit – köztük automatizálási beruházásokat – támogatják vissza nem térítendő forrásból. A pontos feltételek, keretösszegek és beadási határidők pályázati ciklusonként változnak, ezért ezeket mindig az aktuális felhívásban érdemes ellenőrizni.

Mennyire egyszerű egy kobotot beprogramozni robotikai mérnök nélkül egy kis üzemben?

Egy kobot beprogramozása egy kis üzemben általában elérhető dedikált robotikai mérnök nélkül is, mivel a legtöbb modell kézi vezetéssel tanítható, nem pedig nulláról megírt kóddal. Egy operátor a felvételi ponthoz, a lerakási ponthoz és bármely köztes pozícióhoz vezeti a kart, a szoftver pedig rögzíti a mozgássorozatot.

Ez leginkább a kis szériás, nagy változatosságú gyártásnál számít, ahol ugyanannak a cellának naponta több cikkszám között kell váltania. Egy kobot, amelyet percek alatt újra lehet programozni egy új feladatra – a sort már működtető munkatárs által –, sokkal jobban illeszkedik ehhez a valósághoz, mint egy robot, amelyhez minden termékváltáskor szakembert kell hívni.

Kobotok vagy ipari robotok kkv-knak: melyik illik jobban?

A legtöbb kis- és közepes méretű gyártóvállalat számára a kobot jobban illik, mint a hagyományos ipari robot – de a helyes választás továbbra is a volumentől és a feladattól függ. Az alábbi táblázat összefoglalja a gyakorlati kompromisszumokat.

Kollaboratív robot vs. ipari robot kkv-knak

Egy nagy volumenű gyártó, amely egyetlen cikkszámot gyárt éjjel-nappal, még mindig több hasznot húzhat egy dedikált ipari robotból. Mindenki más számára – a legtöbb kis- és közepes üzem esetében – a kobot alacsonyabb belépési küszöbe általában a döntő tényező.

Hol nyújtanak a kobotok a legtöbb értéket kisebb üzemeknek?

A kobotok akkor nyújtják a legtöbb értéket kisebb üzemeknek, amikor a feladat ismétlődő, fizikailag megterhelő, vagy nehéz vele folyamatosan létszámot biztosítani: gépkiszolgálás, raklapozás, csomagolás, anyagmozgatás, kis alkatrészek összeszerelése, valamint adagolási vagy polírozási munkák. Egy kompakt, általános célú modell, mint a JAKA Zu sorozat, ezen feladatok többségét lefedi speciális konfiguráció nélkül, míg a kisebb JAKA Mini sorozat olyan műhelyekhez illik, ahol az alapterület különösen szűkös.

Ezek a feladatok folyamatosan megjelennek a fogyasztásicikk-gyártásban és a logisztikai és csomagolási műveletekben – pontosan az a fajta kis szériás, gyakran változó munka, amellyel a kisebb gyártók nap mint nap szembesülnek, és ahol egy rugalmas, könnyen újraprogramozható kobot a leggyorsabban megtérül.

Hogyan kezdjen hozzá az együttműködő robotokhoz?

A gyakorlati kiindulópont egyetlen ismétlődő, nehezen betölthető feladat kiválasztása és annak elsőként történő automatizálása, nem pedig az összes állomás egyszerre történő megoldásának megkísérlése. A JAKA kobot-sorozatok összehasonlítása bemutatja, melyik modell – a kompakt Mini sorozattól a középkategóriás JAKA A sorozatig – illik egy adott teherbírási és munkatartomány-igényhez.

Hivatalos JAKA-forgalmazóként az Elvotec kis- és közepes méretű gyártóvállalatokkal dolgozik együtt, hogy a megfelelő kobotot illessze egy konkrét feladathoz, egy teljes körű robotikai integrációs projekt terhei nélkül.

Gyakran ismételt kérdések